Horgászat szabályai

Telefon: +36 93/510-263 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Regisztráció
Itt olvashattok a horgászat szabályairól, horgászrendről, tilalmi időkről, méretkorlátozásokról stb.

A halfogásra jogosító okmányok

Hhtv. 18. §
(1) A halászati tevékenység - ideértve a tudományos kutatási célból való végzését is - a halászati hatóság által kiadott érvényes halászati vagy horgászati engedéllyel (a továbbiakban: állami halászjegy, állami horgászjegy) folytatható. Az adott halászati vízterületen és a halastavon a halászati tevékenység végzéséhez - ha azt nem a jogosult, vagy a nevében eljáró személy vagy szervezet végzi - a jogosult területi engedélye is szükséges.
(2) A halászati tevékenységet végző személy köteles magánál tartani az állami halászjegyet, az állami horgászjegyet és a területi engedélyt (a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok), és azokat a jogosult, a halászati őr, a halászati, a természetvédelmi, valamint a rendőrhatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni.
Az állami horgászjegy

A halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendelete az állami horgászjegy kiadását részletesen szabályozza. a törvényből következően hazánkban horgászni csak állami horgászjegy birtokában lehet. Az állami jeggyel rendelkező horgász vásárolhat azután különböző területi engedélyeket. Az állami horgászjegy megváltásának ismeretei:

- Állami horgászjegyet az a ( 14. életévét betöltött ) személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és a fogási naplóját leadja. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal kell igazolni. (állami horgászjegy nem adható ki annak a személynek, akit a horgászattal kapcsolatos szabálysértés, vagy bűncselekmény miatt jogerősen elmarasztaltak, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki) .

Nem magyar állampolgár nem köteles horgászvizsgát tenni Magyarországon, viszont magyarországi horgászatához köteles állami horgászjegyet váltani, melyet útlevele (esetleg személyi igazolványa) és előző évi magyar horgászjegyének bemutatásával,illetve hazájában tett horgászvizsga okiratának,vagy annak hiteles másolatának bemutatásával vásárolhat meg.

- a 14. életévét be nem töltött személy, illetve a 70. életévét betöltött személy mentes az állami horgászjegy díjának megfizetése alól; a 14 éven aluliak külön térítésmentes gyermek állami jegyet kapnak, míg a 70 éven felüliek állami jegy kártyájára a díjmentességet tüntetik fel, illetve a jegy érvényesítése a következő évre értéknélküli bélyeggel történik;

- az állami horgászjegy 1 évre - díj fizetése (1.000,-Ft) ellenében - adható ki, az új horgászok (vagy állami jegyüket elvesztők) új állami jegy kártyát kapnak, míg az állami jeggyel már rendelkezők jegyének következő évre történő érvényesítése (a jegy kitöltését követő négy évben) bélyeggel történik;

- A 70. életévét betöltött személynek is kell állami horgászjegyet váltani, de részére az állami jegy díjmentes és az állami jegy érvényesítése a következő évre díjmentes bélyeggel történik.

- A külföldi állampolgárok magyarországi horgászathoz megegyező díjjú és formájú állami horgászjegyet kell váltaniuk, ez lehet a hagyományos magyar nyelvű, de a létezik az állami jegy angol nyelvű változata is. A rendszeresen visszatérő külföldi horgász állami jegyének a következő évre történő érvényesítése hasonlóképpen bélyeggel történik.

- a gyermeknek (14 éves életkor alatt) nem kell horgászvizsgát tenni, szülője (képviselője) állami gyermek horgászjegyet, mint önálló okmányt térítésmentesen tudja beszerezni, és ennek birtokában lehet megvásárolni a különböző gyermek területi engedélyeket.

- a halász- és a horgászvizsga követelményeit, rendjét, a vizsgadíj mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.

- a horgászvizsga lefolytatására jogosult hatóságot, illetve szervezetet, valamint az állami halászjegy és horgászjegy mintáit, díjának mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.

- az állami horgászjegyet hatóság közvetlenül, de általában megbízott szervezeteken keresztül adja ki, az állami jegyek forgalmazásával általában a megyei, területi horgászszövetségek és ezeken keresztül az egyesületek vannak megbízva, így általában ott lehet beszerezni azokat.

- az állami horgászjegyen feltüntetésre kerülnek a halászati-horgászati törvény horgászattal kapcsolatos leglényegesebb szabályozásai, mint a tilalmi idők, méret és mennyiségi korlátozások. Vigyázni kell arra, hogy a hazai vizeken a vízterület nagysága, gazdálkodási jellege és más szempontok alapján nem egy helyen a törvényi előírásoknál szigorúbb helyi szabályozások is érvényben lehetnek. Ezeket általában a területi engedélyeken feltüntetik.

- Megtagadható az állami halászjegy vagy horgászjegy kiadása, annak a személynek, akit a hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt a kiadás iránti kérelem időpontjától visszamenőleg három éven belül jogerősen felelősségre vontak.

- Az állami halászjegyet, horgászjegyet a halászati hatóság egy év időtartamra visszavonja, visszatartatja attól a személytől:
a) akinek a halászattal, horgászattal, illetőleg a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét állapították meg,
b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.

- A szabálysértési hatóság, és a bíróság köteles a halászati hatóságot a halászattal, horgászattal, illetve a hal fogásával összefüggő felelősség megállapításáról értesíteni.

Tudnivalók a területi engedélyről

- Területi engedély csak halászati vízterületre, illetőleg halastóra adható ki.

- A jogosult területi engedély adásával más személy (a továbbiakban: engedélyes) számára biztosíthat halászati vagy horgászati lehetőséget. Területi engedélyt két vagy több jogosult együttesen is kiadhat.

- A jogosult az engedélyestől a halászati őr intézkedésével elvett területi engedélyt a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági eljárás, a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és az eljárás eredményétől függően azt visszaadja vagy érvényteleníti.

- A jogosult megtagadhatja a területi engedély kiadását attól a kérelmezőtől, aki elmulasztja az előző évi fogási napló leadását.

- A jogosult köteles nyilvántartást vezetni
a) az általa kiadott területi engedélyekről, valamint
b) a telepített, illetve
c) a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről (fogási napló összesítő), és a halászati hatóság számára a nyilvántartásába a betekintést lehetővé tenni.

- A területi engedély csak az állami halászjeggyel vagy horgászjeggyel együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.

- A területi engedélyt a jogosult köteles nevének (cégének), címének (székhelyének) feltüntetésével írásba foglalni, és abban meg kell jelölnie:
a) az engedélyes nevét és lakcímét,
b) a halászati vízterületet, illetve azt a vízszakaszt, amelyre az engedély vonatkozik,
c) az engedély érvényességének időtartamát,
d) az alkalmazható halászeszközt vagy azt, hogy a jegy kizárólag csak horgászatra jogosít,
e) az e törvényben előírt tilalmak, és korlátozások alapján az általa megállapított fogási tilalmat és korlátozást.

- A halászati tevékenységet tudományos kutatási célból végző személy részére kiadott területi engedélyben a kutatási célt is fel kell tüntetni.

- Az engedélyes a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosult által (vagy jogosultak által közösen) átadott fogási naplót köteles vezetni.

Tudnivalók a fogási naplóról

A halászati-horgászati törvény előírása szerint a területi engedélyes, a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről fogási naplót köteles vezetni, amelynek alkalmasnak kell lennie a rendelet mellékletében felsorolt halfajok (ponty, csuka, süllő, kősüllő, harcsa, balin, angolna, pisztráng, márna, kecsege, amur, egyéb, összesen), halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására. A rendelet szerint az engedélyes, naponta a horgászat befejezése után köteles a naplóba bejegyezni az aznap kifogott mennyiséget.

A horgászkezelésű vizeken a " Horgászat Országos Szabályai " kimondja, hogy a méretkorlátozással védett halakat azonnal, tehát a horgászat folytatása előtt kell bejegyezni, mivel a törvény által méretkorlátozással védett halak fogható darabszám korlátozása csak így ellenőrizhető.

A fogási naplót a horgászegyesületek bocsátják tagjaik rendelkezésére. A fogási naplókat a leadás után az egyesületek összesítik. Ha az egyesület saját vizet hasznosít, akkor igen fontos számára a saját tagjainak és területre látogató horgászoknak a vízterületen fogott zsákmányának pontos ismerete.

Az egyesületi fogási statisztikák készítésénél a vízhasznosító és a vízzel nem rendelkező egyesületek több mint harminc kiemelt vízterületre vonatkozó fogási kigyűjtést is végeznek. A részletes egyesületi fogási statisztikák alapján készülnek el a megyei és területi szövetségeknél a térség összesítő statisztikái. Majd ezek alapján az országos összesítéseket követően nyílik mód az egyes nagyvizek (Balaton, Velencei-tó, nagy tározók, tavak, holtágak) fogásainak összesítésére és a kapott adatok értékelésére.

A rendelet szerint a naplót az engedélyes, a tárgy évet követő év január 10. napjáig köteles leadni, mivel a horgászati statisztikák elkészítése egyesületi, majd megyei, területi szövetségi szinten nem kis feladat és ezzel legkésőbb február második feléig, a törvény által előírt határidők betartása érdekében, minden esetben el kell készülni.

A horgászszervezetek által kiadott napló a horgászatot szabályozó legfontosabb előírásokat is tartalmazza, a faj szerinti tilalmi idők határnapjait az éves naptárhoz igazítva. Készhez vétele után a horgásztagnak minden esetben érdemes áttanulmányozni annak érdekében, hogy az arra az évre vonatkozó tényleges előírásokról részletesen tájékozódjon.

A fogási statisztikák alap és meghatározó adatokat nyújtanak a vizek hasznosítóinak Az egyesületek, a szövetségek halgazdálkodási tervük és ezen belül halasítási terveik elkészítésekor jelentős mértékben támaszkodnak a vízterület fogási adataira.

Mindezekből következik, hogy az egyesületek vezetése a tagság figyelmét szinte minden közgyűlésen (vagy év végi körlevélben) felhívja a fogási napló megfelelő vezetésére, leadására, mely törvényi előírás ( a határidőre történő leadás az állami horgászjegy kiváltásának feltétele !) és a naplók összesítéséből készülő statisztikák meghatározó adatsorokat szolgáltatnak a vizek halasításához, így hatásuk van a halállományra, a fogásra és ezeken keresztül a vízterület hasznosítására, gazdálkodására.

A fogási naplót naprakészen a fentiek szerint mindig vezetni kell, mert a napló nem vezetése halvédelmi szabálysértési, vagy horgászati fegyelmi eljárást vonhat maga után.

Tiltott eszközök és módok


- Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve mód alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja.

- Tilos a hal fogásához különösen
a) váltóáramú elektromos eszköz alkalmazása,
b) mérgező vagy kábító hatású anyag,
c) robbanóanyag,
d) szúrószerszám, illetve
e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata, valamint
f) gereblyéző horgászati, illetőleg hurokvető halászati módszer alkalmazása.

- Tilos folyóvízen olyan halfogóeszköz vagy -készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely átlagos vízállás esetén a folyó, illetve a holtág, mellékág medrének felénél többet keresztirányban folyamatosan elzár.

- Tilos egyenáramú eszközzel a hal fogása, a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve.

- Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a halászati hatóság indokolt esetben, a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával
a) keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtéséhez,
b) ártéren végzett ivadékmentéshez,
c) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászáshoz,
d) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtéséhez felmentést adhat, eseti engedéllyel.

- Védett természeti területen - a rendkívüli kár megelőzéséhez szükséges állománymentés, továbbá tudományos kutatási célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése kivételével - tilos az elektromos halászat. Az állománymentést, továbbá a tudományos célú gyűjtést természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség) engedélyezi.

- Elektromos eszközzel kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személy halászhat.

- Elektromos halászatot kizárólag a halászati hatóságnál nyilvántartott minősítési-üzembe helyezési vizsgával rendelkező és évenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel lehet végezni.

- Elektromos halászatot kizárólag a halászati hatóságnál nyilvántartott minősítési-üzembe helyezési vizsgával rendelkező és évenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel lehet végezni.

A MOHOSZ országos horgászrendje

A Magyar Országos Horgász Szövetség, a Megyei és Területi Horgász Szövetségek és Egyesületeik vízterületein és mindazon más vizeken, ahol ennek betartását előírják a következők a horgászat országos szabályai:

- A MOHOSZ Országos Horgászrendjének célja: elősegíteni a horgászat céljának érvényesülését, sportszerű eszközökkel és módszerekkel történő halfogást, a kifogott hallal való kíméletes bánásmódot, a vízterületeken a szabadidő kulturált eltöltését, a természetben való egészséges kikapcsolódást, a természeti értékek, a vízi, a vízparti környezet megóvását.

- A horgászatot törvények és egyéb jogszabályok szabályozzák.

- A vizek különböző méretűek és adottságúak ezért a horgászközösségek, a vízhasznosítók a helyi viszonyoknak, adottságoknak megfelelően további részletességgel szabályozzák helyi horgászrendek keretén belül a horgászatot. Az országos horgászrend a horgászközösség általános normáit és etikai szabályait rögzíti.

- Fontos tudni, hogy a helyi horgászrendek a használható horgászkészségeket, az alkalmazott módszereket és fogható mennyiségeket, horgászat más feltételeit is szigorúbban szabályozhatják. A törvényi meghatározások szerinti méretkorlátozások megváltoztatása, enyhítése és tilalmi idők alóli szakmai indokok alapján történő - egy évre szóló - mentesség csak a halászati hatóság hozzájárulásával lehetséges.

A horgászat jogi szabályozásáról

A horgászat szabályozásának szintjei:
- Törvények (Országgyűlés)
- Egyéb jogszabályok, rendeletek (minisztériumok, önkormányzatok)
- Hatósági határozatok (pl. a halászati hatóság: a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal)
- MOHOSZ Országos Horgászrendje
- Helyi horgászrendek (az adott víz horgászati-halászati hasznosítója helyi szabályai)
- Horgászetikai normák

Egyes fontosabb jogszabályok megjelölése:
- a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (Hhtv.);
- a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet (vhr.);
- a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről szóló 73/1997. (X.28.) FVM-KTM együttes rendelet és ennek a 88/2009. (VII.17.) FVM-KvVM rendelet módosítása;
- a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény;
- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény;
- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény;
- a szabad vízen (a jégen) való tartózkodás alapvető szabályairól 46/2001.(XII. 27.) BM rendelet
- csónakok felszereltségéről és a vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet és melléklete a Hajózási Szabályzat;

Az állami előírásokról:

- A horgászatot a halászatról és a horgászatról szóló hatályos törvény és kapcsolódó rendeletei és a horgászatra, valamint a kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó egyéb jogszabályok szabályozzák. E szakasz végén a teljesség igénye nélkül, az adott időszakban a horgászatra vonatkozó néhány jogszabály is felsorolásra kerül.

A halászatról, horgászatról szóló törvény és végrehajtási rendeletének néhány fontosabb tudnivalója a következő:
- Horgászni csak az jogosult, akinek érvényes állami horgászjegye és az adott vízre szóló területi engedélye van. (Hhtv. 18. §) E rendelkezés mindenkire vonatkozik pl. a házastársra, más családtagra és a vendégre is.
- Állami horgászjegyet csak olyan magyar állampolgár kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. A horgászjegyet igénylő személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a horgászattal, a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, továbbá vele szemben halvédelmi bírságot nem szabtak ki. (Hhtv. 20.-21. §)
- Az állami horgászjegy külföldi állampolgár részére is kiadható. A külföldiek részére német és angol nyelvű állami horgászjegy is készül. A külföldi állampolgár nem köteles horgászvizsgát tenni. (Hhtv. 20. § (2) bek.)
- A gyermekhorgásznak 14. életévének betöltéséig térítésmentes állami gyermek horgászjegy váltható, mely gyermek területi engedéllyel együtt jogosít, felnőtt felügyelete mellett a horgászatra. A 14. életév betöltéséig nem, azt követően horgászvizsgát kell tenni. (Hhtv. 19. §, vhr. 10. § (5) bek.)
- A horgászatra jogosult horgászás közben köteles magánál tartani, legalább egy személyazonosságát igazoló okmányt, horgászati okmányait: állami horgászjegyét, horgászszervezeti tagságát igazoló horgászigazolványát, a vízre szóló területi engedélyét és fogási naplóját. Az ellenőrzésre jogosult személyek (halőr, mezőőr, valamint a rendőr és más hatósági közegek és a társadalmi halőr) felszólítására a horgásznak ellenőrzésre át kell adnia horgászati okmányait, igazolnia kell személyazonosságát és lehetővé kell tennie a horgászeszközök és a zsákmány megvizsgálását. Az ellenőrzésre jogosult személy a horgászatra jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában, illetve ellenőrzési céllal azt a járművet, amelyen feltehetően halzsákmány van, működési területükön feltartóztathatja, átvizsgálhatja és jogosulatlan halzsákmány esetén az elkövetők ellen intézkedhet, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyezteti, vagy visszahelyezi, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartja. (Hhtv. 18, 21.-22., 34. §)
- Az ellenőrzésre jogosult személy a horgászfelszerelést a jogosulatlanul és tiltott módon horgászótól minden esetben, a horgászásra jogosulttól akkor veheti el, ha az az elkövetett szabálytalanság tárgyi bizonyítékául szolgál (pl. gereblyéző felszerelés, stb.). Az elvett eszközről az ellenőrző személy átvételi elismervényt ad. Az ellenőrző személy a halvédelmi szabálysértést elkövető horgásztól állami horgászjegyet - a halászati hatósághoz történő továbbítás végett - és az adott vízterületre érvényes területi engedélyt elismervény ellenében bevonja és a területi engedély kiadójának megküldi, átadja. (Hhtv. 34. §)
- Egész évben tilos kifogni és megtartani a természetvédelmi célból védett és fokozottan védett halfajokat, felsorolásuk megtalálható az állami horgászjegyen. (Hhtv. 1., 38. §)
- A méretkorlátozással védett halfajokat azok fajlagos tilalmi időszakában tilos kifogni. A rendeletileg szabályozott tilalmi idők megtalálhatók az állami horgászjegyen. (Hhtv. 38., 39. §)
- A méretkorlátozással védett halfajokat csak akkor szabad kifogni, ha a meghatározott hosszméretet elérték. A legkisebb fogási méret a halak orr csúcsától a farokúszó tövéig mért testhosszúsága. A méretek felsorolása olvasható az állami horgászjegyen. (vhr. 25. § (1) bek.)
- A fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt fogási méretnél kisebb halfaj egyedét akár élő, akár élettelen állapotban van, haladéktalanul és kíméletesen kell a vízbe visszahelyezni. (Hhtv. 40. §)
- A horgász a méretkorlátozás alá tartozó halfajokból naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, kősüllőből naponta három kilogrammot foghat ki. A méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból naponta összesen tíz kilogramm fogható ki. Amennyiben a horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel a tíz kilogrammos súlyhatárt túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni. (vhr. 27. § (1) bek.) A vízterületek nagysága és haleltartó képessége igen sok vízterületen nem teszi lehetővé a törvény által a naponta fogható mennyiségi korlát alkalmazását, ezért a vízhasznosító szervezetek helyi horgászrendi előírásban szabályozzák a naponta, hetente, vagy évente fogható halmennyiséget.
- Az állami gyermek horgászjeggyel rendelkező gyermekhorgász (14 év alatt) méretkorlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen egy darabot, méretkorlátozás alá nem eső fajokból pedig naponta összesen öt kilogrammot foghat ki. (vhr. 27. § (2) bek.) A kisebb vízterületeken a gyermekhorgász által fogható halfajokat és a mennyiséget, valamint az alkalmazható horgászmódszert is horgászrendi előírásokkal korlátozhatják.
- A kifogott halat a korábban kifogottal és megtartottal kicserélni tilos. (vhr. 27. § (1) bek.)
- A horgászatra jogosító területi engedéllyel rendelkező személy legfeljebb kettő (egyenként legfeljebb három horoggal felszerelt) horgászkészséget, valamint egy darab, egy négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó hálót használhat. (vhr. 26. § (2) bek.)
- A gyermek horgászjegy birtokában egy darab, egy horoggal szerelt horgászkészség használható. (vhr. 26. § (3) bek.)
- A törvény által tiltott halászati és horgászati módszerek: Tilos a hal fogásához váltóáramú elektromos eszköz (elektromos halászgép), mérgező vagy kábító hatású anyag, robbanóanyag, szúrószerszám, búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata, valamint a gereblyéző horgászati, illetőleg hurokvető halászati módszer alkalmazása. Tilos folyóvízen olyan halfogó-eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely átlagos vízállás esetén a folyó, illetve a holtág, mellékág medrének felénél többet keresztirányban folyamatosan elzár. Tilos egyenáramú eszközzel (elektromos halászgép) a hal fogása kivéve, ha a tilalom alól a halászati hatóság indokolt esetben, a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtéséhez, ártéren végzett ivadékmentéshez, rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászáshoz, tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtéséhez eseti engedéllyel felmentést nem ad. (Hhtv. 23. 24. §)

A horgászat rendje

E fejezet előírásainak hatálya kiterjed mindazon vizekre, amelyek a szervezett horgászközösségen - a MOHOSZ-on - belül, az országos, illetve megyei, területi szövetség, vagy valamely horgászegyesület halászati jogosultságába, haszonbérletébe tartoznak, illetve mindazon más vízterületre, ahol ezt előírják az ott horgászók számára.

A vizek különbözőségéből fakadóan és a gazdálkodás helyi adottságai miatt részletesebb, általában szigorúbb szabályozást tesznek szükségessé, amit az e vizekre életbe léptetett úgynevezett helyi horgászrendek tartalmaznak. Ezeket a horgászati-halászati hasznosítók állapítják meg és általában feltüntetik a területi engedélyeken, vagy más formában teszik közzé. A helyi horgászrend egyes jogszabályi előírásoktól is eltérhet általában, szigoríthat, vagy egyes esetekben a halászati hatóság engedélyével enyhíthet is. Ha a horgász számára ismeretlen vízen kíván horgászni, előzőleg kötelessége megismerni a helyi horgászrendet az országos szabályozástól eltérő előírásokat. A horgászat megkezdése előtt arról is meg kell győződnie, hogy a birtokában lévő területi engedély érvényes-e az adott vízterületre. Az olyan horgászt, aki a horgászrendekben foglalt rendelkezéseket nem tartja meg, egyesülete vonja fegyelmi úton felelősségre. A törvényi és halászati hatósági előírások megsértése halvédelmi szabálysértési eljárást von maga után.

- A horgászok környezetvédők és ennek mindig meg kell mutatkozni magatartásukban, ezért óvják a vizek állat és növényvilágát. A horgászok szervezetei pedig jelentős anyagi áldozatvállalással pótolják, értékes halfajokkal fejlesztik a vizek halállományát.

- A vizek környezetének védelméből fakadóan a horgászat során tilos a vízi és vízparti élőhelyek károsítása, a halak szándékos zavarása. Az észlelt víz- és környezetszennyezést, kivált a halpusztulást és a halbetegséget a horgász haladéktalanul jelentse a horgászrend mellékletében megtalálható tájékoztató anyagnak megfelelően a vízhasznosítónak, a halőrnek, az illetékes környezetvédelmi, vízügyi felügyelőségnek, a halászati hatóságnak, vagy más hivatalos személynek, szervnek.

- Az etetés a horgászat eredményességét segíti. Etetőanyagot megfelelő minőségben és mindig mértéktartó mennyiségben használjunk. A víz minőségének védelme érdekében tilos minden olyan anyag vízbe juttatása, amely a víz minőségét rontja. A szoktató etetést egyes vizekre szóló rendeletek, vagy a halászati hatóság, illetve a helyi horgászrend megtilthatja.

- Tilos a vízi és vízparti növényzetnek a horgászhely kialakításához, fenntartásához elengedhetetlenül szükséges és a helyi horgászrendben esetleg meghatározott mértékét meghaladó csonkítása, illetve irtása és a partvédelmi létesítmények megbontása.

- Amennyiben egész éven keresztül nem kifogható, védett, vagy fokozottan védett halfaj kerülne horogra (vagy csalihalfogó hálóba), akkor azt igen nagy körültekintéssel kell a horogról levenni, vagy mélyre nyelés esetén a zsinórt a hal szája előtt elvágva a fogott halat haladéktalanul, gondosan kell a vízbe visszahelyezni.

- A horgász köteles a horgászhelyét tisztán tartani és azt a horgászat befejeztével tisztán hátrahagyni. Halat a vízparton, vagy a vízen tisztítani nem lehet, vízparton kizárólag csak ott tisztítható, ahol erre kijelölt hely van. Szemetet, étel-, ital-, és horgászcsali-maradékot, vagy más hulladékot a horgászhelyen hátrahagyni tilos. Ha a vízparton nincs erre a célra kialakított szemétgyűjtő, a horgász köteles a horgászhely elhagyásakor magával vinni a szemetet és annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

- Védett természeti területekre eső horgászvizeken a horgásznak kellő gondossággal kell ügyelni a természetvédelmi, nemzeti parki előírások betartására.

- Horgászni csak a vízi közlekedési rend elsődlegességének betartásával szabad. A horgászat során az esetleg használt karót, bóját a horgászat befejeztével a vízből el kell távolítani. A csónak tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a csónak felszereltsége és műszaki állapota a mindenkori rendeleti előírásoknak megfeleljen. A csónak vezetője köteles a Hajózási Szabályzat rendelkezései szerint vezetni a vízi járművet. A csónakkal kellő távolságban kell elhaladni a parttól, a horgászpadtól vagy csónakból horgászók bevetett felszereléseitől, a motoros vízijármű használata esetén a sebességet csökkenteni kell a indokolatlan hullámverés elkerülése érdekében.

- A kijelölt fürdőhelyeken - azok fürdőzők általi látogatottsága idején - csak a kijelölő hatósággal, a strand tulajdonosával, kezelőjével egyeztetett időpontban szabad horgászni.

- A horgász sötétedés után - ha közvilágítás nincs azon a területen -köteles horgászhelyét folytonosan és jól látható módon megvilágítani.

- Folyóvíz jegén horgászni tilos. Állóvíz jegén csak ott szabad, ahol az nem tiltott és a jég legalább 10 cm vastag, nem olvad és nem mozog. A horgász a kivágott léket köteles szembetűnően megjelölni. A horgászhelyet a jégen nem szabad járművel megközelíteni. A 14 éven aluli gyermekhorgász a jégen is kizárólag csak felnőtt felügyeletével horgászhat.

- A horgász egyidőben kizárólag két horgászbottal (botonként 3-3 horoggal) horgászhat. A vízhasznosító a helyi horgászrendben szigoríthatja a horgászeszközök és módszerek használatát. A két horgászbot mellett egyidejűleg használható 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló, mellyel csak ragadozó halak horgászatához fogható csalihal. Tilos a csalihalfogó hálóval étkezésre vagy háziállatok etetésére szánt halat fogni, valamint használatakor a bevetett horgászkészségektől eltávolodni. Az egy négyzetméternél nagyobb emelőháló, más hálótípus, vagy csalihalfogó varsa használatát a törvényi előírások nem engedélyezik.

- A horgot a csalival horgászbottal lehet a kívánt helyre bevetni. Kivéve, ha a víz hasznosítója, haszonbérlője a helyi horgászrendben másként nem rendelkezik.

- A horgász bevetett készségeitől csak annyira távolodhat el, hogy kapás esetén azonnal bevághasson. Ez a sportszerűség elve. Kivéve, ha a víz hasznosítója a helyi horgászrendben másként nem rendelkezik. Aki horgászhelyét elhagyja, készségeit köteles a vízből kivenni.

- A horgász a halászati hatóság, vagy a horgászszervezet, vízhasznosító által kíméleti területté nyilvánított vízrészen a horgászati tilalmat, továbbá egyes vízterületeken a vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi hatóság által meghatározott korlátozásokat is köteles betartani.

- A horgászhely, a módszer, a felszerelés és a csali úgy választandó meg, hogy a hal kifogásakor annak lehetőség szerint ne okozzon kárt. A kifárasztott hal zsákmányul ejtéséhez a merítőszák, illetve egyes nagytestű halfajok fogása során vágóhorog használata elvárható. A kifogott halat szárazon vagy vízen lassú, kínos fulladásnak kitenni tilos. A halat a horogtól kíméletesen megszabadítva haltartóban, vagy felkantározva (szájbilincsre fűzve) a vízben kell tartani, vagy azonnal meg kell ölni. Azt a halat, amelyet a horgász nem kíván megtartani, azonnal kíméletesen vissza kell ereszteni a vízbe. A megtartott halat a később fogott másik hallal kicserélni tilos.

- A horgászat során a fogott halat a horgász csak maga mellett tárolhatja. A hal tárolására megfelelően tágas, lehetőleg karikás haltartó szákot használjunk, melynek anyaga csomómentes legyen. A fémből készült tartószák komoly sérüléseket okozhat a halaknak, ezek használatát mindenképpen kerüljük. A megfogott halat tartószákban, vagy egyéb tárolóeszközben huzamosabban több napon keresztül ne tároljuk, illetve a néhány napig tárolt hal élve, vagy elpusztulva sem bocsátható vissza a vízbe.

- A fajlagos halfogási tilalom idején olyan horgászmódszert kell választani, mellyel elkerülhető az éppen tilalom alatt álló, ívó halak megfogása.

- Ha méreten aluli, vagy tilalmi időben fogott hal a horgot mélyen lenyelte és azt sérülés okozása nélkül nem lehet eltávolítani, akkor a zsinórt a hal szája előtt el kell vágni és a halat a benne hagyott horoggal együtt kell a vízbe visszahelyezni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés olyan esetekre, amikor a hal villantó, balinólom vagy más műcsali hármashorgát nyelte mélyen le, de a horgot ilyenkor is a legnagyobb kímélettel kell kiszabadítani.

- Tilos a horognak olyan mozdulattal való behúzása (rángatása), hogy az kívülről akadjon a hal testébe ("gereblyézés"). Tilos olyan szereléket használni, amely eleve ilyen rendeltetéssel készült. (Pl. ólomba rögzített nagyméretű egyes vagy hármas horog, vagy a főzsinórra előke nélkül közvetlenül felkötött, vagy a műcsali elé kötött egyes és hármas horog.). A gereblyézés a halaknak komoly sérülést okoz, így a halvédelmi szabálysértésen kívül állatkínzásnak minősül és büntetőeljárást vonhat maga után.

- Tilos olyan módszert alkalmazni, amellyel a hal önmagát akasztja a horogra.

- A horgászmódszerek igen sokfélék. A horgászat technikájának és eszközeinek fejlődésével új és új módszerek és ezeket szolgáló horgászeszközök alakulnak ki. A törvényi előírások a tiltott módszereket szabályozzák, a horgászat országos szabályai a horgászat általános kérdéseit szabályozza. Az egyes speciális horgászmódszerek konkrét szabályozására a vízterület helyi horgászrendjében a vízhasznosítónak van lehetősége.

- A horgász a törvényi előírások szerint köteles a fogási naplót vezetni és év végén összesíteni, majd az azon feltüntetett határidőig a fogási naplót, annak kiadójának megküldeni, leadni. Állami horgászjegyet csak az a személy kaphat, aki az előző évi fogási naplóját leadta. A horgász a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről köteles a fogási naplót vezetni és naponta a horgászat befejezése után a fogási naplóba be kell jegyezni halfajonként az aznap kifogott mennyiséget. A horgászkezelésű vizeken és más vizeken is, ahol azt előírják a mérettel és darabszám korlátozással védett halat a fogást követően azonnal, a horgászat folytatása előtt be kell írni, míg az egyéb, mérettel nem védett halakat, azok mennyiségét aznap a horgászat befejeztével, a horgászhely elhagyása előtt kell beírni a fogási naplóba.

- Tilos foglalt helyet a vízen vagy a parton akár rendszeres etetésre, akár más címen létesíteni, fenntartani és megjelölni. Kivéve, ha a víz hasznosítója a helyi horgászrendben másként nem rendelkezik.

- A horgász joga és lehetősége a szabályok és a horgászrend megsértőjét figyelmeztetni és az észlelt szabálytalanságokat, továbbá a part szennyezését, a rongálást hivatalos személynek, illetve szervnek (halőr, egyesület vezetősége stb.) bejelenteni.

- A vizsgázott és a halászati hatóság által fényképes halászati őri (halőri) igazolvánnyal ellátott halőr hivatalos személy. A horgásztól az ellenőrzés során elkérheti horgászatra jogosító okmányait és a személyazonosításra alkalmas okmányát is. Jogosult átvizsgálni a horgászati eszközöket, a módszert és a horgászzsákmányt a tilalmi idő, a méret- és darabszám korlátozás vonatkozásában. Az előírások megszegése esetén jogosult a kifogott halat visszahelyeztetni, visszahelyezni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani. A halőr halvédelmi szabálysértés esetén a területi engedélyt elveszi és az állami horgászjegyet is visszatartja a hatósági és fegyelmi eljárás megindítása miatt. A halászati őr az őrzött területen gyanú esetén a jármű átvizsgálásáról is intézkedhet, ha a halállomány és élőhelyének őrzése céljából annak ellenőrzése is szükséges. A halászati őrzés részletes szabályait és lehetőségeit a halászatról és horgászatról és mezőőrökről szóló törvény szabályozza.

- A törvényi, rendeleti, hatósági előírások megsértése büntetőjogi, vagy halvédelmi szabálysértési eljárással, pénzbírság kiszabásával és az állami horgászjegy váltási lehetőségből meghatározott időszakra való kizárással jár. Az országos, vagy helyi horgászrend előírásainak megsértése horgászrendi vétség, mely fegyelmi eljárást von maga után.

A horgászat etikai szabályai

A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kultúrált ember, a horgász megad másoknak és elvár másoktól. A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat, ezért fokozottan ügyeljünk a viselkedési normák betartására.

- A horgász a vizek partján kikapcsolódva, a halfogáson keresztül élményt szerezve, felfrissülve mindig a sportszerű horgászatra, a szabályok betartására, a természeti környezettel való összhangra és nem mindenáron történő halfogásra törekszik.

- A horgászok kikapcsolódásának lényege a vizek, partok csendje, nyugalma, felüdülést jelentő természeti környezete és a halfogás élménye. Azért, hogy mindez érvényesülhessen a horgász kerülje a kiabálást, hangoskodást, a technikai eszközök hangos működtetését és tartózkodjon a másokat megbotránkoztató beszédstílustól, vízpartokra nem illő viselkedéstől nehogy ezzel mások pihenését, kikapcsolódását megzavarja.

- A horgász alapvető érdeke a vizek környezetének, természeti értékeinek, a halállományának védelme, ezért tekintse kötelezettségének a horgászhelyének tisztántartását és a vize, egyesülete környezetvédelmi munkájában való részvételt. Mindenkor védjük a halak élőhelyét a vizeket és vízparti környezetet. A felelős horgász tiszteli a környezetet. Horgászatkor ne hagyjunk semmilyen szemetet - beleértve a kopott, levágott damilokat, horgokat (ezek veszélyesek lehetnek másokra és az állatvilágra is), csalikat magunk után a vízen, a vízparton, a víz környezetében. Soha ne öntsünk ki semmilyen szennyezőanyagot sem a vízbe, sem a talajra. A horgászhelyünket tartsuk mindig szemétmentesen és tisztán hagyjuk hátra. A területről elvitt hulladékot megfelelő módon, az erre a célra kijelölt nyilvános szeméttartókba, konténerekbe, vagy az otthoni szemétgyűjtőkbe helyezzük el. Minimalizáljuk a vizek, vízfolyások töltéseinek és partszakaszainak az erózióját, pusztulását. Támogassuk a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi törekvéseket. Értesítsük a vízhasznosítót (halőrét), és az illetékes hatóságot a bekövetkezett környezetkárosodásról, vízszennyezésekről, halbetegségekről.

- Minden személy, aki horgászik a vizeken, a vízpartokon egyenlő függetlenül kortól, nemtől, beosztástól, tapasztalattól. Legyünk udvariasak más horgásztársakkal, tiszteljük más horgászok jogait. Tartsuk tiszteletben a többi horgász és a szabadban pihenni vágyók jogait. Tiszteljük a tulajdonjogokat és ne kövessünk el birtokháborítást magánkézben lévő földeken és vizeken.

- Rendszeresen gyarapítsuk horgászati ismereteinket és tudásunkat. Folyamatosan keressünk új ismereteket és tapasztalatokat. Osszuk meg tudásunkat és tapasztalatainkat másokkal. Gyakoroljuk és tartsuk be a horgászatra vonatkozó szabályokat. Ismerjük meg és tartsuk be a hajózási szabályokat is. Részesítsük előnyben a sporthorgászatot és mindig tartsuk be a horgászrendi előírásokat. Legyünk együttműködőek és megértőek a bennünket képviselő, a közösségi döntést végrehajtó horgászegyesületünk felé, munkánkkal, javaslatainkkal segítsük az egyesület törekvéseit.

- A horgászversenyek és a horgász versenysportnak a törekvése a felszerelések, a fogástechnika fejlesztése az eredményesség és halat kímélő módszerek kialakítása érdekében. A horgászversenyek mottója: a megfogott hallal való kíméletes bánásmód, a halak biztonságos élvetartása, majd a mérlegelést követő mielőbbi elengedése. A három órát meghaladó versenyek során a halak kímélése a gyakori , szakaszos mérlegeléssel és visszaengedéssel valósul meg.

- A nagy látogatottságú, kedvelt horgászhelyeken a később érkezők mindig úgy helyezkedjenek el, hogy az ott lévőket a horgászásban ne zavarják és horgászkészségünk bedobása ne jelentsen másokra balesetveszélyt. Adjunk másnak is helyet, teret a horgászathoz. Ne zsúfolódjunk össze, tartsunk kellő távolságot egymástól. Olyan felszerelést használjunk, amivel irányítani lehet a halat és amivel távol tudjuk tartani a többi horgásztól. Amikor valaki mellettünk akaszt egy halat és várható, hogy az a fárasztáshoz az előttünk lévő területre is szükség lesz akkor vegyük ki a felszerelésünket a vízből ezzel is segítsünk a horgásztársnak a hal megfogásában. Lehetőleg gyorsan szákoljuk meg a halat, hogy a többi horgász visszatehesse horgászkészségét a vízbe.

- A horgászat során becsüljük és védjük a vízi környezet minden lakóját és mindig kíméletesen bánjunk minden hallal. Ha valamely vízszakaszon sorozatosan méreten aluli, vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében változtassunk helyet és szükség szerint módszert. Ez akkor is indokolt, ha szabályosan horgászva sorozatosan kívülről akad a halba a horog. Szándékosan sohase akasszunk halat kívülről! Az etikus horgász elengedi azokat a halakat, melyek kívülről akadtak.

- Horgászat közben mindig gondoljuk át, hogy fogásunkból mennyi halra van szükségünk, és csak annyi halat tartsunk meg, amennyire szükségünk van, ne dobjuk el pazarlóan halzsákmányunkat. A szükségtelen mennyiségű halat és azokat, melyeknek elvitelét az előírások tiltják, a fogást követően óvatosan és sértetlenül, nagyon kíméletesen engedjük vissza, lehetőség szerint ki se vegyük a vízből. Ha kíméletesen visszaengedjük a halakat, később újra lehetőség nyílik majd a megfogásukra. Mindig megfelelő módon tároljuk a fogott halat! Ne pocsékoljuk, dobjuk ki a szemétbe a megfogott halzsákmányt. Ne tartsunk meg halzsákmányt csak azért, hogy mutogassuk, felvágjunk vele. A halakat ne tegyük ki lassú fulladásnak. A hal megölése mindig legyen gyors és humánus.

- Tegyünk meg mindent a nem honos növények és állatok nem kívánatos terjedésének megakadályozása érdekében. Ismerjük meg a nem kívánatos fajokat, és segítsünk megelőzni elterjedésüket. Horgászként sohase telepítsünk halakat, vagy növényeket a vizekbe. A haltelepítésekre csak a víz hasznosítójának van joga. Ne használjunk olyan élő csalihalat, amely más vízterületről származik, és ne telepítsünk idegen halfajokat, mivel azok életben maradva elszaporodhatnak horgászvizeinkben. Tegyünk meg mindent az invazív, idegen, terjeszkedő halfajok elszaporodásának megelőzése érdekében.

- A horgász óvja, védi a vizek halállományát és nem irigyli másoktól a halfogás élményét. Tapasztalataival, tanácsaival lehetősége szerint segíti horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájairól érkezett horgászvendégeket, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.

- A horgász a halőrök és más hivatalos személyek által végzett ellenőrzéseket ne tekintse indokolatlan zaklatásnak, segítse a halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászokért, a vizek halállományának és környezetének védelme érdekében végeznek.

- Azokat a horgászokat, akik megszegik a törvényeket és az előírásokat, erre figyelmeztessük, vagy jelezzük a szabálytalanságot a halőr, a vízhasznosító részére.

- A vízparti és nyíltvízi horgászat veszélyforrásokat is rejt, ezek elkerülése és a kultúrált emberhez méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok fogyasztásától. A sportszerű, etikus horgászok azok, akik mindenkor figyelnek a vizek halállományára, a víz környezetére, természeti értékeire, betartják a törvényi és horgászrendi előírásokat és a horgászat általános etikai alapelveit.

Tilalmakról, méretkorlátozásokról

A 73/ 1997. (X.28.) FM-KTM együttes rendelet alapján a halfajok tilalmi ideje a következő:

tilalmi időszakok


A rendelet 3.§ (2) bekezdése szerint:
a tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra, vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Amennyiben a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra, vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.

A halászati-horgászati törvény 39. § (1) bekezdése előírása szerint:
Ha a halászati vízterületen vagy annak meghatározott részén a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halászati hatóság - természeti vagy védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával -

a) az előírt halászati tilalmi időt - legfeljebb tizenöt nappal - meghosszabbíthatja;

b) korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több halfaj halászását, horgászását;

c) az előírt halászati tilalmi időt - legfeljebb tizenöt nappal - megrövidítheti,

A törvény 40. §-ban rögzítettek szerint:
Fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt fogási méretnél kisebb hal vagy más víziállat fogása esetén a halat, illetve a víziállatot a vízbe kíméletesen vissza kell helyezni.

Egyes halfajok és rákok halászati vízterületről kifogható legkisebb mérete:

méret korlátozások


A halászati-horgászati törvény meghatározóan rögzíti az egyes halfajok tilalmi idejét és méretkorlátozását.

A hazai vízterületek hasznosítóinak az előírásokat mindenkor be kell tartaniuk.

Bizonyos esetekben a szakmai indokok, megfigyelések és tudományos vizsgálatok eredményei azt mutatják, az adott víz esetében a törvényi előírástól valamelyest eltérő tilalmi, vagy méretkorlátozási előírásra lenne szükség.

Ilyen esetben a törvényben biztosított lehetőség szerint a víz hasznosítója megfelelő szakértői véleménnyel alátámasztott, indokolt kérelemmel fordulhat a halászati hatósághoz.

A törvényi előírástól valamelyest eltérő szabályozást, meghatározott időtartamra (egy évre, vagy rövidebb időszakokra) a halászati hatóság határozata szerint lehet alkalmazni az adott vízterületen.

A vízhasznosítók egy része él ezzel ezzel a lehetőséggel és esetek egy részében egy adott halfaj fogási tilalmi ideje alól felmentést kaphatnak legfeljebb egy évre.

A tilalomi idővel védett halfajok ívási tevékenységének korai befejeztével, azt megfigyelésekkel, vizsgálatokkal alátámasztva a tilalmi idő lerövidítését kezdeményezhetik a halászati hatóságnál.

A halászati hatóság jóváhagyása, határozata alapján a telepített halállományok védelme érdekében helyi, időszakos egy halfajra, vagy teljes halállományra vonatkozó fogási, horgászati tilalmak is elrendelésre kerülhetnek.

Védett halfajok:

védett halfajok


A halászati-horgászati törvény és végrehajtási rendeletei fokozott szigorral védik a Magyarországon honos és állományukban veszélyeztetett halfajokat.

A 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet szól részletesen a nem horgászható halfajokról és azok állományáról. A rendelet kimondja:

1.§

(1) A halászati vízterületeken a mellékletben felsorolt halfajok és víziállatok egyedének halászati vagy horgász eszközzel történő fogása egész éven át tilos. A tilalom a felsorolt fajok valamennyi egyedfejlődési alakjára vonatkozik.

(2) A mellékletben felsorolt védett faj véletlenül kifogott egyedét - a horogtól óvatosan megszabadítva, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt átvágva - haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére. Amennyiben a zsákmányban a védett faj egyede ismételten kifogásra kerül a halászati (horgászati) tevékenységet azonnal be kell szüntetni.

Védett a hüllők, kétéltűek (békák) valamennyi faja is.

13/2001. (V.9.) KÖM rendelet 2002. január 1-én lépett hatályba és több halfajt helyezett védelem alá, ezeket is tartalmazza a fenti lista.

Hazánkban a természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok száma : 34 , így a hazai természetes vizekben élő közel 80 halfaj mintegy 30 %-a védett. A védett halfajok listáján többnyire olyan fajok is szerepelnek, amelyek elterjedési területének határa Magyarország emiatt csak kis számban, vagy csak alkalomszerűen fordulnak elő egyes vizeinkben (dunai ingola, pontokaszpikus géb félék).

Másik csoportjuk kizárólag a Kárpát-medence vízrendszerében található meg, emiatt különlegesek, hiszen csak itt élnek az egész világon, ezek az úgynevezett bennszülött fajok ilyen például a petényi vagy magyar márna. (mind a három képsor elmarad, a későbbi poszter pótolja !)

Egyes a halfajok állományai az utóbbi évtizedekben elsősorban emberi tevékenységeinek hatására - lecsapolások, folyó szabályozások hatására- nagyon megritkultak, az élőhelyeik, életterük beszűkült ( pl. lápi póc, tok félék).

Az élőhelyet és a védett halfaj állományát károsan befolyásoló tényezők sokfélék lehetnek, ilyen többek között a kellően nem átgondolt vízi környezet átalakító munkálatok, a kotrások, a mederszabályozások, a vízszennyezések, a vízminőségének drasztikus megváltozása, kedvezőtlen irányba fordulása, vagy a fokozott növényi eutrofizáció, de még a halgazdálkodási tevékenység is hatással lehet a halfauna szerkezetére.

További halfajokat is terveznek természetvédelmi oltalom alá helyezni. Ilyen fajként emlegetik például a széles kárászt, amely őshonos fajunk, azonban ideális élőhelyének beszűkülésével és egyes agresszíven terjeszkedő halfajok (ezüstkárász, törpeharcsa) kiszorító hatása miatt igen megritkult állományuk a természetes vizeinkben. A védetté nyilvánítás azonban ebben ez esetben nem tűnik célszerű megoldásnak, mivel e halfaj megfelelően szaporítható, ezért mindenképpen meg kell kisérelni bizonyos vízrendszerekbe történő visszahonosítását. Ha állományának regenerálása eredményes lesz, remélhetőleg nem szükséges majd védelem alá helyezni e halfajt.

Figyeljük, óvjuk természeti értékeinket, köztük a ritka, oltalom alatt álló halfajainkat!

Minden horgásznak és halásznak az kell legyen a célja, hogy a fokozott védelem alatt álló halfajokat rögzítő lista ne bővüljön időről-időre új, veszélyeztetett fajokkal. Kívánatos lenne, hogy egy-egy faj inkább lekerüljön a listáról azzal az indokkal, hogy a halfaj szaporításával, élőhelyének ésszerű kezelésével, védelmével és fenntartásával állománya kedvezően regenerálódott. Természetesen ehhez a vízépítőknek, a vízkormányzóknak, a halszaporítóknak, a vizek hasznosítóinak és másoknak is össze kell fogni.

Forrás: MOHOSZ, www.mohosz.hu

Hozzászólás írásához kérlek jelentkezz be!

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.