Saját vélemény

Telefon: +36 93/510-263 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Regisztráció

Mi kell ahhoz, hogy horgászhassak?

Gyerekkoromban egyik kedvenc olvasmányom volt Nyerges Béla 1982-ben, a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent könyve, melynek címe Horgászatról gyerekeknek. A könyv gyerekeknek íródott, közvetlen, humoros stílusban. Sajnos elhagytam a közelmúltban a kötetet, de valahol a legelején van egy fejezet, aminek a címét jelen írásom címéül kölcsönöztem – „Ki lehet és ki legyen horgász.” Ebben a fejezetben a szerző pontosan, részletesen taglalta, hogy mik azok a jogszabályi és egyéb feltételek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valaki Magyarországon horgászhasson. Azóta sok szabály megváltozott, de azt továbbra is illik tudnia minden horgásznak, hogy melyek azok a feltételek, amelyeket Magyarországon törvények és azok végrehajtási rendeletei (és nem a MOHOSZ, nem egyes tógazdák vagy egyes horgászegyesületek) írnak elő ahhoz, hogy valaki horgászhasson.

Rendszeresen tapasztalható, hogy sokan (köztük horgászvezetők) nincsenek tisztában egyes jogszabályi követelményekkel, a horgászszervezetek felépítésével. Legutóbb a fishingtime.hu oldalon olvastam egy blogot, amiben annyi tárgyi tévedés volt felhalmozva, hogy az – hogy divatos fordulattal éljek – kicsapta nálam is a biztosítékot és billentyűzetet ragadtam, hogy megkíséreljem röviden és érthetően összefoglalni (legjobb tudásom szerint), hogy mik a mai feltételei a horgászatnak. Emellett megpróbálom felvázolni a horgászat hatósági és szervezeti felépítését is, hiszen nagyon sokan belekeverednek a kis hazánkra oly jellemző bürokratikus, többszintes rendszerbe. Egyszerűen és érthetően próbálom lejegyezni, amit tudok a témáról.

Magyarországon a horgászat és halászat lehetőségeit alapvetően a mindenkori Halgazdálkodási törvény szabályozza. Lehet más a neve (előtte Halászati törvénynek hívták, de ez lényegtelen). Továbbiakban csak mint Trv-t fogom emlegetni. Ez éppen idén szeptemberben változott, így több esetben is hivatkozom majd erre a változásra.

A törvény előírja, hogy hazánkban az horgászhat, akinek érvényes állami horgászjegye vagy (az új törvény szerint) turista állami horgászjegye van. (A turistajegy pontos szabályai még nem tisztázottak, ezért arról a továbbiakban nem írok.) Az állami horgászjegy megléte tehát mindenhol kötelező. Vannak horgászvizek, ahol nem követelik meg az állami jegy bemutatását, (nem ellenőrzik azt) de azt tudnunk kell, hogy állami jegy megléte nélkül horgászva törvényszegést követünk el akkor is, ha magántavon horgászunk. Az állami jegyért fizetünk, jelenleg 2000 Ft-ot – az államnak. (Az állami jegyért nem kell fizetnie annak, aki adott év december 31-ig nem tölti be 15-ik életévét, aki betöltötte 70-ik életévét, aki értelmi fogyatékos, mozgásszervi- vagy hallási fogyatékos.)

Ahhoz, hogy valaki állami jegyet váltson, teljesülnie kell néhány feltételnek:
- Rendelkezni kell horgászvizsgával, vagy be kell tudni mutatni korábbi érvényes állami horgászjegyet. (Azaz aki horgászvizsga nélkül ad ki egy új horgásznak állami horgászjegyet, törvényszegést követ el.)

- Az előző évi fogási naplót időben le kell adni.

- A horgásznak igazolnia kell horgászszervezeti tagságát. Ez azt jelenti, hogy kötelezően tagja kell legyen valamelyik horgászegyesületnek.

Továbbá még egy fontos feltétel, hogy a horgásznak rendelkeznie kell az adott vízterületre érvényes területi horgászjeggyel és fogási naplóval. (Az új törvény alapján valószínűleg vezetni kell majd egy országosan egységes naplót minden vízen, de ez nem teljesen egyértelmű még.) Azokon a vizeken, melyek állami tulajdonban vannak, és nincsenek horgászati/halászati vagy egyéb kezelésben, az új törvény lehetőséget biztosít állami horgászjegy birtokában a horgászatra, de csak sportcéllal – azaz a halat nem lehet elvinni.

Összefoglalva: kell állami jegy, fogási napló, területi jegy, horgászszervezeti tagság.

Horgászszervezetek, halgazdálkodási hatóság

Az előző fejezetben felsorolt kötelezettségeket, ahogy már megbeszéltük, az állam terheli a horgászra. Mivel az Állam nem tud minden horgásszal találkozni, ezért kitalálta, hogy létrehoz egy hatóságot – az úgynevezett halgazdálkodási hatóságot minden megyében (a pontos neve állandóan változik, most nem is sikerült egyértelműen levadásznom még a Netről sem). Ez a hatóság már hús-vér emberekből áll, de olyan kevésből, hogy arra nincs idejük, hogy minden horgásszal foglalkozzanak külön-külön. Azaz nem tudnak minden állami horgászjegyet, fogási naplót ők kiállítani, noha ehhez nekik van joguk. Ehelyett kötnek egy szerződést az egyes horgászegyesületekkel (illetve a Megyei Horgászszövetséggel) arról, hogy átruházzák ezt a jogot rájuk – azaz az egyesületed igazából állami feladatot lát el, amikor kiadja neked az állami horgászjegyet (merthogy neki ahhoz semmi köze – pontosabban valami minimális bizományosi díjat kap az államtól ezért). Egyébként ez a halgazdálkodási hatóság az, aki döntést hoz azokban az esetekben, amikor egy horgász vét a horgászati jogszabályok ellen. Azaz pl. fogsz a fajlagos tilalom alatt egy süllőt, haza akarod vinni és elkap a halőr, akkor ez a hatóság dönt arról, hogy mennyire büntet meg. Tehát az állami jegyedet ő fogja bevonni, nem az egyesületed. (Az egyesület is alkalmazhat bizonyos büntetéseket, amelyeket az alapszabálya lehetővé tesz, de az állami jegyhez nincs köze. A halőr intézkedése után az egyesület csak elindítja az eljárást.)

Jó-jó, de az állam felé fizetendő állami jegyen kívül még egy csomó cullangot kifizetünk… mik is azok, és miért fizetjük…?

Az egyik jelentősebb tétel az egyesületi tagdíj. Mivel kötelező egyesületi tagnak lenni, ezért kell legyenek egyesületek. Ezek fenntartása pénzbe kerül, ezért fizetünk tagdíjat.

Horgászigazolvány – nem kötelező, de kiváló módja annak, hogy igazoljuk vele horgászszervezeti tagságunkat (ami kötelező).

MOHOSZ – tagdíj. A Mohoszt ezidáig nem nagyon emlegettem. A felsoroltakból nem is nagyon derül ki,


minek is van szükség a MOHOSZ-ra, egyáltalán mi is az?

A MOHOSZ – a Magyar Országos Horgász Szövetség – egy nagyon furcsa, de hangsúlyozom, hogy véleményem szerint szükséges képződmény, amely magán hordozza minden hátrányát annak, hogy még az elmúlt rendszerben létrehozott, megkövesedett intézmény.

Ahogy már beszéltünk róla, kötelező egyesületi tagnak lenni. Az egyesületek jó régen (vagy az akkori politikusok, ki tudja) kitalálták, hogy össze kéne fogni, akkor erősebbek leszünk. Mindez többnyire megyei szinten történt meg – ebből lett minden megyében az egyesületek Megyei Szövetsége. Ilyen van nálunk, itt Zalában is. Amikor mi, horgászok itt helyben a Mohoszt emlegetjük, többnyire rá gondolunk (tévesen, hiszen ez a Horgászegyesületek Zala Megyei Szövetsége).

Ezek a megyei szövetségek aztán úgy döntöttek, hogy mind együtt még erősebbek vagyunk – és a megyei szövetségek szövetsége lett a MOHOSZ.

Ez azt is jelenti, hogy te, kedves horgásztársam, tagja vagy az egyesületednek. Az egyesületed tagja (lehet) az adott megyei horgászszövetségnek. Az adott megye horgászszövetsége pedig tagja a Mohosznak. (A MOHOSZ-tagdíjat tehát azért fizetjük, hogy a megyei horgászszövetségek és az Országos Horgász Szövetség működni tudjon.)

De mi a túrót csinál ez a sok szövetséges…?

Ez jó kérdés, tisztelt Horgász Úr/Hölgy. Ezeknek a nagy szervezeteknek a feladata elsősorban a horgászok érdekeinek érvényesítése lenne megyei és országos szinten, a horgászati rendezvények (megyei, országos rendezvények, versenyek, stb. megszervezése, lebonyolítása) illetve a magyarországi horgászok képviselete a nemzetközi horgászszervezeteknél. (Példa az érdekvédelemre az új Halgazdálkodási törvény – tudtommal a Törvényhozó a Mohosz-szal egyeztetett, mint szakmai partnert kezelte. Hogy mit sikerült érvényesíteni a MOHOSZ részéről, nem tudom.)

Azon lehet vitatkozni, hogy ezt milyen színvonalon látják el ezek a szervezetek, illetve valóban a horgászok érdekeit képviselik –e. De a tevékenységeik szükségessége szerintem vitathatatlan. Sajnos a MOHOSZ (és amennyire én tudom) a megyei horgászszövetségek jelentős része is, létezésük azzal igyekeznek legitimálni, hogy azt bizonygatják, milyen jól kezelnek horgászvizeket és mennyire fontos, hogy ők kezeljék azokat. Abból a szempontból, hogy egy-egy víz elvesztése presztízs- és gazdasági érdekből is jelentős tényező, érthető ez a magatartás. Viszont örvendetes lenne látni azt, hogy az egyesületek a MOHOSZ egyéb tevékenységei (érdekvédelem, szolgáltatások, ifjúságszervezés, stb.) miatt akarjanak a szervezet tagjai lenni akkor is, ha saját horgászvizükön esetleg sokkal jobban működnek a nagy testvér nélkül.

Hozzászólások   

0 #2 dávid 2014-01-09 08:22
Üdv!
A 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásr ól és a hal védelméről 41. § (2) bekezdése b) pontja szerint "Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól... b) a 40. § (3) bekezdésében meghatározott...személy"
A 40. § (3) bekezdése így szól:
"(3) Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni."

- Én ezt úgy értelmezem, hogy - bár a (3)-as bekezdés másról szól, de utóbb az itt definiált korra hivatkozik a jogszabály, azaz aki december 31-ig nem tölti be a tizenöt évet, arra vonatkozik a 41-es paragrafusban kifejtett díjmentesség. Ha tévedek, örömmel közöljük a javítást.
Tisztelettel: Meződi János
0 #1 Nagy Antal 2014-01-07 14:31
Üdvözlet!
Lehet elírás:
"(Az állami jegyért nem kell fizetnie annak, aki adott év december 31-ig nem tölti be 15-ik életévét, "

Én úgy tudom,hogy a 14.
"MOHOSZ" "a 14. életévét be nem töltött személy, illetve a ...

Hozzászólás írásához kérlek jelentkezz be!

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.