Saját vélemény

Telefon: +36 93/510-263 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Regisztráció

 Oldalunk üzenőfalán nemegyszer indulatos üzenetek jelennek meg a nagykanizsai Csónakázó-tavon történt eseményekről, telepítésekről, halőrzésről – sok mindenről, ami a Csótóval történik. Sajnos a hozzászólásokból gyakran lehet arra következtetni, hogy a horgász, aki véleményét megosztja, esetleg nincs pontosan tisztában azzal, hogy ki az, aki az egyes tevékenységekért felelős, illetve ki mire jogosult a tavon. Ez nem is csoda, hiszen nem nagyon van olyan fórum, tájékoztató, ahol ez szóba kerülne. Az egyesületi közgyűléseken pedig többnyire nem ez a téma, és hát, valljuk be, nem is sokan járnak el ezekre a közgyűlésekre. Ahhoz pedig, hogy építő jellegű beszélgetést lehessen a Csónakázó-tóról folytatni, a beszélgetés minden résztvevőjének tisztában kell lennie azzal, hogy miről is beszélünk pontosan.

Mindezek miatt megkísérlem objektíven összefoglalni azt, amit a Csónakázó-tó jelenlegi helyzetéről tudok. Először is, amit le kell szögezni: A Csónakázó-tó halászati jogosultja jelenleg a Horgászegyesületek Zala Megyei Szövetsége. Azaz minden horgászatra vonatkozó szabályt ő szab meg (néhány hete megjelent írásomban tisztáztuk, ki/mi is ez a Szövetség). Ő dönt helyi horgászrendről, haltelepítésről, halőrzésről, mindenről. Ez azt is jelenti egyben, hogy a nagykanizsai horgászegyesületek közül nincs olyan, amelyiknek tagjai, vezetői bármilyen jogkörüknél fogva több jogosultsággal rendelkeznének a Csónakázó-tavon, mint más egyesületek. Sőt, ez azt is jelenti, hogy a Szövetség tagjaként pl. a miháldi (de mondhatnám bármelyik MOHOSZ-tagegyesületet) horgászegyesületnek ugyanannyi köze van a Csótóhoz, mint mondjuk a Szúnyog Horgászegyesületnek.

Ahogy a már hivatkozott előző írásomban megfogalmaztam, ez a Horgászegyesületek Zala Megyei Szövetsége egy társadalmi szervezet, tehát ő nem jöhet velünk szemben a Csótó partján. De akkor hogyan működik? Nagyon leegyszerűsítve három jelentős testület működteti a Szövetséget: az Elnök, az Intézőbizottság (továbbiakban IB) és a Küldöttközgyűlés. A Küldöttközgyűlésre a horgászegyesületek (a Te egyesületed is, tisztelt horgásztársam!) küldik küldötteiket – minden 500 fő után egyet. Ez a legnagyobb hatalmú szerv a Szövetségben – gyakorlatilag bármit megtehet Ez olyasmi, mint a parlament az országban. Amit itt a többség megszavaz, annak úgy kell lennie. Viszont ezt a testületet csak évente egyszer hívják össze, mivel bonyolult, drága megszervezni az összejövetelt ennyi ember részére. Tehát ez a szervezet megszavazza a fő csapásirányt minden évben, és bizonyos időszakonként megválasztja az IB tagjait és az elnököt.

Az IB már egy kisebb létszámú testület. A fontos döntések év közben itt születnek. Ők döntenek telepítésről, horgászrendről, fegyelmi ügyekről, halőrzésről, stb. És a sor végén ott az elnök. aki gyakorlatilag a meghozott döntéseket hajtja végre a gyakorlatban. (Tehát pl. ő telefonál a halastó tulajdonosának, hogy ennyi pénzért szeretnénk halat venni, mert az IB így döntött.)

Látható tehát, hogy minden kérdésben testületi döntés születik. Azaz nem egy ember találja ki, hogy mi történjen a tavon. Ez azt is jelenti, hogy a halőrökön kívül (hiszen ők ezzel vannak megbízva), más azonnali intézkedést gyakorlatilag nem hozhat a Csónakázó-tavon, és nincs olyan személy, aki egymaga eldönthet bizonyos kérdéseket. (Ismét egy hasonlattal élve: hiába parlamenti képviselő valaki, és ő hozza a parlamentben a törvényeket, nem intézkedhet, és nem büntethet meg az út szélén valakit tilosban parkolásért. És ugyanúgy nem is engedheti meg neki a tilosban parkolást.)

A fenti sorokkal arra a kérdésre próbáltam megalapozni a választ, amit olyan sokszor és sokan nagy előszeretettel és fennhangon feltesznek: „Kit kérdeztek meg a döntés előtt, ki döntött, engem miért nem kérdeztek meg?”

Tisztelt Horgásztársaim! A fentiekből következik, hogy minket nem fog megkérdezni a Szövetség a véleményünkről. Pontosabban fogalmazva közvetlenül nem fog megkérdezni. A mi véleményünket egyesületeink küldötteinek kell képviselniük a Megyei Küldöttközgyűlésben! Ez azt jelenti, hogy el kell menni az egyesületi közgyűlésekre, ott elmondani a véleményünket, és ha a többség egyetért, akkor olyan küldötteket választani, akik megfelelően képviselik álláspontunkat. Azaz ha úgy gondoljuk, hogy szükség van változásokra, azt az egyesületünkön keresztül kezdeményezhetjük.

Persze megmarad a másik lehetőség, hogy megpróbálunk a leghangosabbak lenni, személyesen megkeresni IB-tagot, elnököt, egyesületi vezetőt, stb. Ennek lehet eredménye, de ezek a tisztségviselők sem felejthetik el, hogy ők egy többségi döntés alapján kerültek pozíciójukba, és hirtelen felmerült ötletek, igények, vélemények alapján sem térhetnek el attól a véleménytől, amit jogszerű megválasztóik többsége képvisel.

A címben feltett kérdésre válaszolva – a Csótó a horgászoké, akiket horgászegyesületük képvisel a megyei szövetségnél. Az, és azt képviseli, akit és amit megszavazunk az egyesületi közgyűléseken. Rajtunk múlik, nem másokon!

Hozzászólás írásához kérlek jelentkezz be!

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.